A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását szem előtt tartva január 1-től immár a BJC területén is tilos cigarettára gyújtani. Ugyanakkor nem hagyjuk figyelmen kívül azokat sem, akiket a fent említett határozat nem lelkesít maradéktalanul. Ők a Múzeum utca kétségkívül hangulatos, ámbár sokkal kevésbé családias légköre helyett a klub kerti asztalokkal és székekkel berendezett kerthelyiségében tudnak hódolni szenvedélyüknek.
Kedveskedjen szeretteinek, jazz rajongó barátainak vagy kollégáinak a Budapest Jazz Club élő koncertfelvételeivel! A Szakcsi Lakatos Béla – Live At The Budapest Jazz Club és a Tzumo-Borlai Electronic Dreams – Freedom című lemezek együttes ára 4.900 Ft. A CD-k mellé kétszemélyes ajándék belépőjegyet adunk.
„A tehetség adomány. Meghatározása valószínűleg annyira bonyolult, hogy az egyszerűség kedvéért csak azt mondjuk, Isten adta.”
Bráda Tibor
Döntőbe jutottak:
Benkó Ákos (1983 – Révkomárom, Szlovákia)
Csízi László (1989 – Nyustya, Szlovákia)
Hodek Dávid (1997 – Révkomárom, Szlovákia)
Laskay Péter (1990 – Szárliget)
Nyírő Áron (1984 – Mezőkövesd)
Bejutottak az elődöntőbe:
Benkó Ákos (1983 – Révkomárom, Szlovákia)
Centgraf Benjámin (1993 – Budapest)
Csízi László (1989 – Nyustya, Szlovákia)
Fekete János (1987 - Budapest)
Gerendás Dániel (1997 – Budapest)
Hodek Dávid (1997 – Révkomárom, Szlovákia)
Krecsmáry Zsolt (1990 - Budapest)
Laskay Péter (1990 – Szárliget)
Nyírő Áron (1984 – Mezőkövesd)
Szabó Dániel Ferenc (1992 – Székesfehérvár)
Szegény István (1989 – Hódmezővásárhely)
A tehetségkutató verseny előzményei
Az 1998. és 2008. között a Magyar Rádióban évente megrendezett tehetségkutató verseny folyamatossága néhány évre megszakadt, ám 2011. tavaszán a Balogh Csibe Jenő Jazz Zongora Tehetségkutatóval a rangos sorozat újraindult. A Budapest Jazz Clubban szervezett 30 év alatti fiataloknak kiírt megmérettetés több szempontból is sikeresnek bizonyult. Már a beérkezett pályaművek is sejtették az esemény létjogosultságát, ám az elődöntőbe, majd döntőbe jutott fiatal muzsikusok teljesítménye minden kétséget kizáróan igazolta a tehetségkutató megrendezésének jelentőségét.
Célok
A zongoristák után 2012-ben a fiatal dobosoknak szeretnénk lehetőséget biztosítani, hogy összemérhessék tudásukat. A versenyt ezúttal a magyar jazz történet egyik legjelentősebb dobos-oktatójának, az öt éve elhunyt Jávori Vilmos emlékének szenteljük. Jávori a legendás Rákfogó együttes egyik alapítója. Több évtizedes munkássága alatt a fúziós, a swing, és a latinos zenékben egyaránt maradandót alkotott. 1987-ben a Magyar Jazz Quartettel eMeRTon díjat kapott, majd 2001-ben Weiner Leó díjjal jutalmazták. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. A Magyar Jazzszövetség 2007-ben Szabó Gábor díjjal méltatta munkásságát, melyet zenei pályafutása mellett meghatározó, több dobos generációt felnevelő tanári tevékenység is kísért. Jávori Vilmos egyik alapítója volt az MZTSZ Kőbányai Zenei Iskolának.
A verseny menete
A háromfordulós versenyre 2011. november 15-től lehet jelentkezni.
Az első fordulóban a nevezők által beküldött demó lemezeket értékeli a zsűri.
A demók beérkezési határideje 2011. január 5. (A demónak egy dobszólót és két szabadon választott darabot kell tartalmaznia.)
A jelentkezési lapokat és demókat a Budapest Jazz Club (Budapest 1088, Múzeum utca 7.) címre várjuk!
Elődöntő: 2012. január 29. (vasárnap) (13.00-tól beállópróba, 16.00-tól verseny)
Az elődöntőben a versenyzők egy dobszólót, egy szabadon választott és egy kötelező darabot játszanak az alábbi magyar szerzők valamelyikétől: Balázs Elemér, Bágyi Balázs, Berdisz Tamás, Borlai Gergő, Dés András, Fodo, Kovács Gyula, Nesztor Iván, Sramkó János, Szendőfi Péter.
Döntő: 2012. február 26. (vasárnap) (16.00-tól beállópróba, 19.00-tól verseny) A döntőben a versenyzőknek két számot kell előadniuk. Egy szabadon választott művet szólisztikus bevezetéssel, valamint a "Never Let Me Go" c. számot (Jay Livingston and Ray Evans). Ez utóbbi Jávor Vilmos kedvenc darabja.
A zsűri tagjai: Bóna László, Jávori Dávid (az elhunyt dobos fia), Kaszás Péter, valamint Kőszegi Imre és Maloschik Róbert (a zsűri elnökei)
Az indulókat az elődöntőben és a döntőben egyaránt Cseke Gábor zongorán/szintetizátoron, valamint Egri János nagybőgőn/basszusgitáron kíséri.
DÍJAZÁS
AZ I. HELYEZETT díja:
200.000 Ft pénzdíj
50.000 Ft kiegészítő pénzdíj a Fon-Trade Music Kft. jóvoltából
fellépési lehetőség rangos fesztiválokon és a Budapest Jazz Clubban
meghívás a Debreceni Jazz Napokra
A II. HELYEZETT díja:
150.000 Ft pénzdíj
40.000 Ft kiegészítő pénzdíj a Fon-Trade Music Kft. jóvoltából
fellépési lehetőség rangos fesztiválokon és a Budapest Jazz Clubban
A III. HELYEZETT díja:
100.000 Ft pénzdíj
30.000 Ft kiegészítő pénzdíj a Fon-Trade Music Kft. jóvoltából
fellépési lehetőség rangos fesztiválokon és a Budapest Jazz Clubban
KÜLÖNDÍJ:
100.000 Ft, melyet a Blue Riff Alapítvány ajánl fel.
A Fon-Trade Music Kft. felajánlásából a IV. és V. helyezett 20.000 és 10.000 ezer forintos pénzdíjban részesül, továbbá mind az öt induló megkapja ajándékba a Szakcsi-Kőszegi Duo Journey in time című lemezét.
A Balogh "Csibe" Jenő Tehetségkutató Verseny győztese: a 19 éves nagykanizsai, (Grazban tanuló)
Gayer Mátyás
II. helyezett a 20 éves budapesti Rafael Márió. A zsűri megosztott harmadik díjban egyezett meg: a 20 éves mezőkövesdi Tálas Áron és a 24 éves kapuvári (de Budapesten élő) Pintér Péter személyében.
V. helyezett lett a 19 éves pilisvörösvári Bartha Mátyás és a hatodik helyen végzett a 24 éves székesfehérvári Horváth János.
A Balogh "Csibe" Jenő tehetségkutató verseny résztvevőinek ezúton is gratulálunk!
A Balogh "Csibe" Jenő tehetségkutató verseny döntőjébe jutottak:
Bartha Mátyás, Gayer Mátyás, Horváth János, Pintér Péter, Rafael Márió és Tálas Áron
Fogmosás után - Csider István Zoltán, Népszabadság, 2011. március 28.
A Magyar Jazz Ünnepét tartották hétvégén a Budapest Jazz Clubban Mi kell egy jó ünnephez? Nem girlandsokaság és lampionerdő, nem diadalittas műsorközlő, hanem elragadtatott házigazda és ugyancsak elragadtatott vendégek. Egy jó ünnephez egy ünnepelt, jó programok és megfelelő helyszín kell. És az se baj, ha van néhány palack jó vörösbor. A legfontosabb mégis: a közösség. Immár hagyomány, hogy a Múzeum utcai Budapest Jazz Clubban háromnapos fesztivállal ünneplik a hazai dzsesszt a műfaj szerelmesei.
Az idei fiesztának különben keresve sem találhattak volna jobb hétvégét, valahogy minden összejött: a vasárnapi minimálzimankót leszámítva alighanem mindenki otthagyta a pállott szobát, a télikabátok is a fogason maradtak. Talán nem túlzás: visszavonhatatlanul itt a tavasz. Azt most nem nagyon sütnénk el, hogy a dzsessz is a kikelet zenéje, egyrészt, mert nem hangzik jól, másfelől pedig nem is igaz. A közvélekedés szerint a dzsessz fülledt, szívig hatoló, füstös, nemritkán izzasztó műfaj, természetes közege inkább a nyár. Vagyis amikor egy lemezt csempészünk a lejátszóba, netán elzarándokolunk akár a nevezett, akár másik budapesti dzsessztematikájú egységbe, hah!, megcsap minket a nyár lehelete, szerencsére általában fogmosás után. Frissen.
És ezen az sem változtat, hogy még csak március van. A Magyar Jazz Ünnepe, akárcsak korábban, az idén is vonzó programnak bizonyult a dzsesszrajongók körében. Az emeleti koncertteremben jókora dózist kaphattunk a nyárból, úgy a hő- mint a vérmérséklet szempontjából, s ami máskor talán idegesítő lehet, azt most természetesnek fogtuk fel: ezen a hétvégén mindenkit ugyanaz kormányzott a Budapest Jazz Clubba. Legyen szó a kemény magról, zenésztársakról, korosodó párokról vagy épp a meglehetős nagy számban megjelent úgynevezett fiatalokról – nem a „dzsesszt hallgatni menő” attitűd terelte egybe azt az esténként pár száz embert. Hanem hogy úgy érzik: tényleg van mit ünnepelni. Hogy ez így legyen, azt a szervezőknek érdemes megköszönni, akik a mostani víkenden is ügyeltek arra, egy percig se unatkozzunk. Könynyedség, ujjgyakorlatnak tűnő virtuozitás, szívfacsaró melankólia, ízes életigenlés, némi kísérletezés, különböző nyolcadokban való bólogatás és lábdobogás, körülbelül így lehetne összefoglalni slágvortokban az elmúlt hétvégét.
A nevével nyilván Django Rheinhardt előtt tisztelgő Django Free adta meg az alaphangot, nem is teketóriáztak sokat, könnyű kézzel odavetett vázlataik tulajdonképp nem is skiccek, halálpontos hangulatrajzok inkább.La Bella Laurence nyilván nem gondolta, mikor egy liberchies-i lakókocsiban világra hozta a purdét, hogy majd’ száz évvel később fia szellemében kelt muzsikára rázzuk a ráznivalót egy budapesti nézőtéren... Hanem a hangulat mediterrán és francia, ennél pedig most elképzelni sem tudunk kellemesebbet, n’est ce-pas?
Miután Gonda János átveszi a Pernye Jánosról elnevezett életműdíjat, Snétberger Ferenc lép a színpadra, és nemcsak azért, mert ő az idei Szabó Gábor-díjas. Szerencsére nem csak azért. Egy szál gitáros koncertet ad; a szerény, halk szavú fél óra olyan, mint a szerény, halk szavú ember mondatai: pontos és igaz. Noha eladdig is csenddel adózott a nézőtér a színpadi embereknek, most valahogy még feszültebb figyelem kíséri, ahogy a nagyszerű zenész átszűri és egybeformálja az őt ért hatásokat, legyenek azok roma, brazil zenei hagyományok vagy éppen dzsesszimpressziók. A számos csatornán befolyó muzsikák olykor gyors, máskor éppen lassú léptű folyammá válnak odabenn, úgy árasztanak el, hogy csak győzzünk levegőt venni idekinn.
A Márkus Tibor vezette Equinox Quartet ezen az estén néha oktetté vált, a kemény magot olykor fúvósok és énekesnő egészíti ki. Azt azért sajnáljuk, hogy – ki tudja, miért –Kovács Linda megfelelő hangosítását nem sikerült megoldani, ezért a kellemes hang néha elvész a hangszerek között, néha egészen úgy érezzük: ott sincs egyáltalán. Ami azért furcsa, mert a Budapest Jazz Clubban rendszerint szépen és jól szólnak a koncertek. Ettől függetlenül persze élvezhető a produkció és érezhető a kontraszt, ami a mély és személyes Snétberger után a sodró és hangszerelésben is dús Equinox között feszül, fel is lélegzünk, ez egy másfajta tudatállapot.
Mire a Fábián Juli Jazz Riff jön, már megint minden úgy szól, ahogy szólnia kell. Meg ha nem úgy szólna is: annyira érzik a színpadot mind az öten, olyan öröm sugárzik róluk, hogy valahogy lehetetlennek képzeljük a rontást, elképzelhetetlennek, hogy ez az este rosszul sikerüljön. Szerethető, szokták mondani a Jazz Riffre. Ami persze igaz. A spenót + tükörtojás is szerethető tud lenni. Inkább fogalmazzunk úgy: nem lehet nem szeretni. Közvetlen, pontos, energikus és többnyire velőig hatolóan jó.
És elmondható ez a háromnapos dzsesszfi eszta többi résztvevőjéről is. Az igazán ínyencek talán sajnálják, hogy a legbrutálisabb kísérleti zenék nem fértek a kínálatba, de azért koncertek után jammelő Bolla Gáborék vagy Borbély Mihályék, a szombaton játszott Koala Fusion, Egri János kvartettje, a Montreux-ből díjat elhozó Finucci Brothers duó, a nagyon fi nom Kozma Orsi Quartet még talán nekik sem okozott csalódást. Ahogy a zárónap fellépői sem, mondjuk a Bacsó Kristóf Quartet, vagy a Karosi Júlia nevével fémjelzett négyes, esetleg a Tóth Viktor Tercet. Nyilván közhely, de aki kicsit is dzsesszbarát, e három nap alatt bőven volt módja csemegézni. Aki pedig a széksoros nézőtér helyett inkább asztalnál üldögélve szereti forrón, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dzsessz tanszakosait hallgathatta odalenn.
A mellettem ülő S.-sel közben mi is átadtunk egy képzeletbeli díjat: a város legmázlistább kandeláberének járót. Az elismerésben az idén is a Budapest Jazz Club emeleti koncerttermének nyitott ablaka előtt izzó fényforrás részesült, ünnepi jelleggel.
200.000 forintos pénzdíj a Magyar Rádió felajánlásából
150.000 forintos vásárlási utalvány
Lemezkiadás a Gramy Records és a Budapest Jazz Club támogatásával
Fellépési lehetőség a 40., jubileumi Debreceni Jazz Fesztiválon
Fellépési lehetőség a Zsámbék Jazz Open 2011 fesztiválon a jazzma.hu felajánlásából
Fellépési lehetőség a Magyar Jazz Ünnepe 2012 fesztiválon
Fellépési lehetőség a Budapest Jazz Clubban
AZ II. HELYEZETT díja:
150.000 forintos pénzdíj az EJI felajánlásából
Fellépési lehetőség a Zsámbék Jazz Open 2011 fesztiválon a jazzma.hu felajánlásából
Fellépési lehetőség a Budapest Jazz Clubban
AZ III. HELYEZETT díja:
100.000 forintos pénzdíj a Budapest Jazz Club felajánlásából
Fellépési lehetőség a Zsámbék Jazz Open 2011 fesztiválon a jazzma.hu felajánlásából
Fellépési lehetőség a Budapest Jazz Clubban
KÜLÖNDÍJAK:
Mind a hat döntőbe jutott versenyző hazaviheti "Zawinul - Életem a jazz" című Joe Zawinul életrajzi kötetét az Apostrof kiadó felajánlásából
A Törley valamennyi döntőbe jutott versenyzőt megajándékoz különböző márkatermékeiből.
Fodor Péter 100.000 forintos különdíjat ajánl fel a IV. helyezettnek.
FŐTÁMOGATÓ:
TÁMOGATÓK:
A tehetségkutató verseny hagyománya és előzményei
A Pernye András-díjas Maloschik Róbert, a Bartók Rádió nyugdíjas jazz főszerkesztője 1998 és 2008 között tíz különböző jazz-hangszer 30 év alatti szólistái részére rendezett tehetségkutató versenyt.
Az elsőt 1998 tavaszán szervezte meg zongoristáknak az akkor 10 éve elhunyt Füsti Balogh Gábor emlékére. Annak a versenynek megosztott I. helyezését Oláh "Tzumo" Árpád és Szabó Dániel kapta. II. Balázs József (Balázs Elemér Group), míg III. helyezett Pataj György (Police Big Band) lett. 1999 tavaszán következett a szaxofonosok részére kiírt Ablakos Lakatos Dezső Tehetségkutató Versenyt, ahol ismét két I. helyezettje volt: Bacsó Kristóf (Modern Art Orchestra) és Zana Zoltán (Budapest Jazz Orchestra) személyében. 2000 tavaszán a gitárosoknak szervezett Zoller Attila Tehetségkutató, amit Pusztai Antal nyert. 2001 tavaszán került sor a Garai Attila Jazz Ének Tehetségkutató Versenyre, amely a belgrádi illetőségű Boros Júlia győzelmét hozta. 2002 tavaszán a dobosok következtek a Kovács Gyula Tehetségkutatóval. Itt Pecek Lakatos András (Pecek Trió) végzett az élen. 2003-ban párhuzamosan került sor a Vajda Sándor Jazz Bőgő és a Dandó Péter Jazz Basszusgitár Tehetségkutatóra. A bőgősök versenyét Pecek Lakatos Krisztián (Pecek Trió) nyerte. A basszusgitárosok között Horváth Plútó József végzett az élen. Három évi szünet után 2006 tavaszán került megrendezésre a Radics Gábor Jazz Hegedű Tehetségkutató, ahol Sárközi Lajos győzött. 2007 tavaszán következett a Zsoldos Ernő Jazz Harsona Verseny, amit Korb Attila (Modern Art Orchestra, Bohém Ragtime Band) nyert meg. 2008 tavaszán bonyolódott le a trombitások részére kiírt Tomsits Rudolf Tehetségkutató, amit Koós-Hutás Áron nyert meg. Ez utóbbi verseny gálaestjét a Budapest Jazz Club rendezte meg 2008. május 24-én, ahol a helyezettekkel és a kísérő trióval (Cseke Gábor-Hárs Viktor-Sramkó János) együtt zenélt a zsűri díszelnöke, a világhírű angol trombitás Gerard Presencer is.
Tervek a 2011-es versenyre:
Mivel a 2011 tavaszára tervezett Balogh Csibe Jenő Jazz Zongora Tehetségkutató Verseny névadója (1940-2001) mind zenésztársai, mind a jazzrajongók körében nagyon népszerű volt, ráadásul pont 10 éve 2001. május 2-án hunyt el 61 éves korában, így azt gondoljuk, hogy a tehetségkutató verseny méltó megemlékezésre adna alkalmat, és egyúttal a 30 év alatti tehetséges zongoristák újabb nemzedékének nyújtana lehetőséget a bemutatkozásra.
A háromfordulós versenyt 2011 februárban hirdetnénk meg. Az első forduló (demók beküldése: határidő 2011. március 15.) végén a zsűri (Maloschik Róbert, Tzumo Oláh Árpád, Bóna László a Budapest Jazz Club igazgatója összeül és a demók értékelése után kihirdeti a 10 zongorista nevét, akik az április 17-i elődöntőben, (mely a második forduló) felléphetnek. A zongoristák három számot (szóló, ballada és „up tempo”) játszanak, maximum 20 perc időtartamban. Az elődöntőben bemutatott három szabadon választható darabból a pályázóknak két művet magyar szerzőtől kell választaniuk az alább felsorolt, letölthető zeneszámok közül:
A zongoristákat Horváth „Plútó” József nagybőgőn (kívánság esetén basszusgitáron) és Pecek Lakatos András dobon kíséri. Ezután a zsűri visszavonul, és pontozással megállapítja, mely hat versenyző jut be a döntőbe (harmadik forduló), amit 2011. május 8-án tervezünk megrendezni. A döntőben a zongoristák két számot játszanak, maximum 15 perc időtartamban, amiből az egyik kötelező: az elhunyt zongorista saját szerzeménye (Balogh Jenő "Salute to Oscar), míg a másik egy szabadon választott darab lehet.
A döntő után a zsűri visszavonul, majd kihirdeti az eredményt.
Ezt a nőt elvenném feleségül – mondja a lány mellettem. Lelkesedését nyilván az előzetesen elfogyasztott, nem is olyan csekély mennyiségű fehérbor is katalizálja valamelyest, s az sem nagyon töri le, hogy felhívom a figyelmét: Winand Gábor már megtette egyszer, ilyenformán meglehet, hiába próbálkozna lánykéréssel. A Budapest Jazz Clubban vagyunk egyébként, péntek este: ma hároméves a Múzeum utcai intézmény.
A nő pedig, akit a nő elvenne, Elsa Valle, a nagyszerű, tüzes, nagyszerűen tüzes kubai énekesnő, akiből úgy árad a forróság valóban, mint egy csúcsra járatott hősugárzóból. Egészen betölti a rendelkezésre álló teret. Ehhez persze nem árt, ha olyan zenészek pakolják alá a zenét, mint a már említett Winand, aki vokalistaként is funkcionál, na meg Szakcsi Lakatos Béla és Csepregi Gyula.
Amikor megérkezünk, a koncertterem szintjén konkrét telt ház uralkodik, már a kinti pulthoz is nehéz odaférkőzni, hát még a hang közelébe, minden ülő- és állóhely foglalt, csak helycserék sorozatával jutunk be mégis. Amikor végre sikerül, kirobbantani sem lehetne, tartjuk a pozíciónkat. Az csak egy dolog, hogy a koncert ingyenes. Nem feltételezzük, hogy csupán ezért viselkedünk boldog heringekként a dobozban. Meg nem is a kilátásba helyezett hatalmas születésnapi torta miatt (marcipán tetejű sacher), és a majdani tombolahúzás sem okvetlenül az a kimondott mágnes. Mondjuk, a 77, 91, 93, 94 viszonylag nyerő számnak számít, és BMC-kiadványokkal a zsebben hazatérni sem éppen kellemetlen. Mégis, mégsem: azért örülünk nagyon, mert ebben a felállásban először láthatjuk ezeket a muzsikusokat.
Nem látszik, hogy nincsenek összeszokva, érzik, amit érezni kell, a közönség meg hálás. Csendben tűri a szaunát. Mikor végre észbe kap valaki, és kinyitja az egyik ablakot, azért vágni lehet a felé áramló hálát. Nyilván nemcsak a meleg miatt, de több etapban nyomják a forróságot a hallgatókra, Elsa Valle még meg is énekelteti őket, a szája fülig ér, a hangja meg a szívekig. Később, a koncert után nagyon örül, hogy a közönség vevő volt az interaktivitásra, a közvetlen kapcsolatra. Miközben odafenn egymást váltják a jambandák, nyomja Szakcsi Lakatos Róbert, Orbán György, Mohay András, Bolla Gábor, Tony Snétberger, Oláh Tzumo Árpád, Barcza Horváth József, Emilio, Aved János meg a többiek, Elsa Valle az öltözőben elmondja: azt tapasztalja, hogy a magyarok mintha távolságtartóak volnának a zenészekkel, pedig hát baromira nincs mitől félni. Ő például kifejezetten örül, ha koncert után megkeresik. Az inspiráció egy része ugyanis tagadhatatlanul a színpadon túlról, ha úgy tetszik: „lentről” jön.
A Budapest Jazz Club programja iránt érdeklődők weboldalunkat böngészve vagy téli programfüzeteinket lapozgatva érdekes újdonsággal szembesülhetnek. Novembertől több ízben is "parallel esteket" tartunk. Ezek alkalmával két párhuzamosan futó koncert közül választhat a közönség. A földszinti hallban és az emeleti koncertteremben 21:00-kor kezdődő koncertek egy időben, de egymástól függetlenül zajlanak. A választás gyakran nehéz lehet, ezért a mohóbb jazz rajongók ezeken az esteken a szünet után(az eredetileg választott koncertjegy felmutatásával) a párhuzamosan folyó koncertre 60%-os kedvezménnyel válthatnak belépőt.
November 9-én a legendás Wes Mongtomery játékát idézzük fel.
Wes Montgomery – kortársai: Django Reinhardt és Charlie Christian mellett – korának egyik legjelentősebb jazz gitárosa. Játéka olyan nagyformátumú későbbi művészekre gyakorolt hatást, mint Pat Martino, George Benson, Pat Metheny és Jimi Hendrix.
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.16!
Montgomery zenészcsaládban született. Bátyjai – Monk és Buddy – bőgőn és zongorán játszottak. A három testvér Montgomery Brothers néven több albumot is rögzített. A gitáros Wes viszonylag későn, csak tizenkilenc évesen kezdett gitározni, elsősorban az akkora már híressé lett Charlie Christian hatására. A kezdetben csak hallás után játszó fiatal tehetség hangról-hangra utánozta példaképének bonyolult szólóit. Védjegyévé vált hüvelykujjas pengetése is a gitározás autodidakta módon történő elsajátítását igazolja.
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.16!
Pályafutásának korai éveiben Lionel Hampton-nal turnézott, ám a családtól való elszakadás szülte feszültség miatt kis idő múlva visszaköltözött indianapolisi szülőházába. A keményen, napi nyolc órát gyári munkásként dolgozó Wes éjjelente helyi klubokban lépett fel. Egyik ilyen, késő esti fellépésének alkalmával lett rá figyelmes és fedezte fel a hard-bop szaxofonos Cannonball Adderley akinek közbenjárásának köszönhetően hamarosan lemezszerződést írhatott alá a Riverside Recordsnál.
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.16!
Köszönjük, hogy a Magyar Jazz Ünnep 2010 fesztiválon kérdőíveink kitöltésével segítették munkánkat. Kritikai észrevételeikből igyekszünk minél többet meríteni, és ezeket a klub, így közvetve az Önök javára fordítani. A kérdőív kitöltői között belépőjegyeket és CD-ket sorsoltunk ki. A nyerteseket levélben értesítettük, nyereményeikhez gratulálunk.
Ne legyenek előítéletei! Kóstolja meg a belgák meggyes büszkeségét!
Ízlelje meg nálunk, világszínvonalú jazz zenekarok produkciói közben a klub tulajdonosainak is kedvenc italát, a világ egyik legkedveltebb sörkülönlegességét! A Belle-Vue-t frissen csapolva, hazai viszonylatban a legalacsonyabb áron kínáljuk Önöknek a Budapest Jazz Clubban.
A Belle-Vue sörfőzdét 1913-ban alapították, és mára a világ egyik vezető Lambic típusú sör gyártójává lépett elő. Ezt a típust kizárólag a Brüsszelhez közeli, Senne völgyben főzik. Különlegessége, hogy az első erjedést követően friss, kipréselt meggyet és bodzalevet adnak a lambic sörhöz, mely nedűt aztán több évig is tölgyfa hordóban érlelnek Az eljárás egy viszonylag magas alkoholtartalmú, gyümölcsös, édes, kissé fanyarkás sört eredményez, melyet frissítő utóíz jellemez. A Belle-Vue a legnépszerűbb márka a belga gyümölcssörök között. Ez a gyümölcsös, édeskés nedű sokkal szélesebb körben kedvelt, mint a tradicionális, kesernyésebb ízvilágú lambic sörök.
A portál a GOP pályázati program keretében, a MAG Zrt. támogatásával valósult meg.
Az oldal e-kereskedelmi üzemeltetője az E-VISION Kft.
Az oldalt a BudaInformatika Kft. készítette.
Blogs
