„Jöjjön el a te országod…“ Szakcsi Lakatos Béla és Spiró György zenés beszélgetése a BJC-ben

„Szerettem volna beszélni a Spiróval. Ez az ember példakép számomra: független és ha kérdezik megmondja az igazat. És amit mond az megegyezik azzal, amit a Bibliában olvastam…“ - mondja Szakcsi Lakatos Béla Spiró Györgyről. Most eljött az alkalom, hogy beszélgessenek, miközben Szakcsi Bach Goldberg-variációinak témájára fog zongorán improvizálni!

 

 

Időpont: 2014. október 31., péntek, 17.00 óra

Helyszín: Budapest Jazz Club, XIII. Hollán Ernő u. 7.

Belépő: 1000 Ft

 

 

Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész 1943. július 8-án született Budapesten.

Édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni. Klasszikus zenét tanult, de figyelme a dzsessz felé fordult. Miközben a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult, fesztiválokon olyan neves magyar zenészekkel játszott együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek Lakatos Géza. Később Kovács Andor gitáros együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, majd 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon Pege Aladár kvartettjével második díjat nyertek. Ez indította el nemzetközi karrierjét, melynek csúcsát a Special EFX-szel készített lemezek, illetve a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a GRP kiadónál megjelent négy szólóalbum jelenti. Zenészpartnerei közt találhatjuk többek közt Bob Mintzert, John Patituccit, Jack DeJohnette-et, Dave Wecklt és Frank Zappát.

 

1972-től a Rákfogó együttes, majd 1980-tól a Saturnus együttes tagjaként Szakcsinak fontos szerepe volt a fúziós zene hazai terjedésében, érdeklődése kiterjedt a komolyzene és a dzsessz ötvözése felé is. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicaljét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. 1988-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatta be a Rock Színház A bestia című művét.

 

 

2004-ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigány jazz műfajteremtő darabjának tekinthető. Életműve elismeréseként 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006-ban Prima díj elismerésben részesült. Az utóbbi időben behatóan foglalkozott Kurtág György és Ligeti György műveivel, Szakcsi Lakatos Béla továbbra is elhivatottan kutatja a lehetőséget, hogy az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremtsen.

 

Mindezen tevékenységei mellett többször játszotta koncerten Mozart D-dúr, Koronázási zongoraversenyét, melynek kadenciáiban jazzt improvizál.

 

Koncertjeire manapság a jazz és a kortárs improvizáció ötvözése jellemző. Ezzel túllépi a megszokott kereteket, a klasszikus- és kortárs zenére, a népzenére, valamint a jazzre egyaránt reagáló, progresszív előadást hozva létre. Szóló improvizációs koncertjei, valamint legújabb, Climate Change nevű együttese (Szakcsi-zongora, Dresch Mihály – szaxofon, furulya, Szandai Mátyás-bőgő, Balázs Elemér-dob) egyaránt jó példa erre.

 

 

Spiró György 1946. április 4-én született Budapesten.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar–orosz–szerbhorvát szakon 1965–70 között. 1970–71-ben a Magyar Rádió külpolitikaiújságíró-gyakornoka. Az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát. 1971-től 1978-ig a Corvina Kiadó idegennyelvű szerkesztője, majd 1978–81 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. Az ELTE Világirodalmi Tanszékén, majd 1992-től az Esztétika Tanszéken tanít. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa. A kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja 1986-tól 1992-ig. 1992–95 között a szolnoki Szigligeti Színházat igazgatta, majd 1990-től 1997-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1997-től habilitált docens. 1997 és 2000 között Széchenyi prof. ösztöndíjas. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar PEN Club tagja.

 

 

A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Spiró Kossuth-díjjal jutalmazott nagyregényét, a Fogságot a közönség és a kritika egyaránt elismerte. Ez volt a negyedik nagyregénye. Írt novellákat, irodalomtörténeti munkákat szlavistaként és anglistaként, magyar irodalomtörténeti esszéket, készített drámaátiratokat és dramatizált fontos magyar és világirodalmi epikai műveket.